Vámosmáté

Szerző: Mike Károly, a II. János Pál Gazdaságetikai Intézet igazgatója, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója

Egy éve jelent meg XVI. Benedek Caritas in Veritate című körlevele. A szociális enciklikák sanyarú sorsa, hogy politikai programszövegként értelmezik (félre) őket. A Rerum Novarumot például a modern kapitalizmus kritikájaként, a Populorum Progressiot mint a harmadik világ jogai melletti kiállás dokumentumot tartják nyilván. A Caritas in Veritate megjelenésének pillanatában is rögtön megkezdődtek a próbálkozások politikai-ideológiai skatulyába passzírozni a dokumentumot. Csak az „otthoni", német nyelvű reakcióknál maradva: a pápa „új pénzügyi világrendet akar", „leszámol a piaci radikalizmussal", vagy éppen „ Adam Smith örököse". A rutinosabbak azonban gyorsan megsejtették, hogy a körlevél ellenáll az ilyen címkézésnek, és kijelentették, hogy a „pápa nem érti a világot", az enciklika pedig túl absztrakt, túl elméleti, és nem ad kellő útmutatást a világ égető problémáinak megoldásához.

A fanyalgó kritikusoknak joggal szegte kedvét a körlevél, mivel az éppen az ellen a szemléletmód ellen irányul - ha szabad ilyen polemikus célt tulajdonítani a Tanítóhivatalnak -, ami az ideologizálókat jellemzi. A világlátásuk talán három legfontosabb eleme, hogy az Egyház (1) legyen „nyitott a párbeszédre a világgal" (értsd: szinte bármi áron), (2) tegyen magáévá különféle társadalmi-gazdasági programokat, és (3) ismerje el a politika primátusát a társadalmi bajok orvoslásában. E három elvárást a pápa egyetlen csattanós válasszal utasította vissza: a társadalmi tanítás szegletkövévé az igazságosság helyett a szeretetet, a caritast tette meg. Nézzük sorjában!

Tovább

Szerző: Szalai Ákos, II. János Pál Gazdaságetikai Intézet, Budapesti Corvinus Egyetem

Két hete adták tudtul a világ hírügynökségei, hogy XVI. Benedek a politika primátusát hirdeti a pénzpiaccal szemben. Voltak (amerikaiak, a baloldalon), akik gyorsan fel is hívták a figyelmet, hogy a beszéd nem teljesen egy héttel az új amerikai pénzpiaci szabályozás elfogadása után hangzott el. (A közvélekedés szerint az Obama-adminisztráció a pénzpiacokat, a pénzügyi intézményeket erőteljes korlátozó szabályt fogadott el. Igazából csak annyi történt, hogy felállítottak jónéhány olyan új hatóságot, amelynek lehetősége lesz erre.) Magyarországon ismét volt, aki a pápai tanítás és a szocializmus közötti párhuzamra hívta fel a figyelmet.

Tovább

A tervezés mindig kockázatvállalás - spekuláció, ha tetszik. De információs, ösztönzési és kockázati szempontból is lényegesen jobb, ha a tervezés sem egységesen, mindent kockára téve központilag, kormányzati szinten történik, hanem decentralizáltan, a gazdaság szereplőinek egyedi döntései alapján - írja alábbi cikkében vendégszerzőnk.

Szerző: Szalai Ákos, II. János Pál Gazdaságetikai Intézet

Tovább

Új szakirányú továbbképzés indul a 2010/11-es tanévben a Sapienta Szerzetesi Hittudományi Főiskolán Keresztény társadalmi elvek a gazdaságban címmel. Mint azt a Magyar Kurírnak adott interjúban a főiskola rektora, Orosz Lóránt OFM és Baritz Sarolta Laura OP, az intézmény oktatója elmondta, piaci rést kívánnak betömni, nem pedig a sokadik közgazdászképzést indítják el.

Szerző: DSZG

Tovább

A mérnökök világszerte örömmel tettek eleget a növekedés, a fejlesztés szakmai követelményeinek, nem tekintették feladatuknak az esetleges kockázatokra vonatkozó kérdések végiggondolását, netán kételyek felvetését. Ennek a szerepértelmezésnek súlyos következményei is voltak. Így a mérnöki tevékenység sem tekintheti magát teljesen vétlen áldozatnak a válság kialakulása, mértéke és jellege tekintetében - írja alábbi cikkünk szerzője. (A szöveg az - azóta megszűnt - Mélyépítés című folyóiratban jelent meg először.)

Szerző: dr. Scharle Péter

Tovább

Szerző: Szabó Barnabás
(Az Arteon Invest Pénzügyi Tanácsadó Zrt. tulajdonos-vezérigazgatójának írása eredetileg az ÉrMe Üzleti Hálózat tagjai számára elérhető Hídverő Üzleti Magazinban jelent meg.)

Vannak cikkek, amiket nagyon nehéz elkezdeni. Többek között azért, mert érzékeny, vitára teret adó témákról ír az ember, másfelől személyes dolgait mutatja meg olyan mélységig, amely sebezhetővé teszi. Persze vannak olyan dolgok, melyekről KELL beszélni, és csak reménykedni lehet, hogy az üzenet közösséget talál, és nem kerül támadások kereszttüzébe.

A kereszténységen belül „hagyományosan" ilyen vörös posztó a pénz. A pénz, pénzügyekkel foglalkozó emberek, tőzsdei spekuláció és keresztény élet. Az itt leírtak persze egyáltalán nem tények, pusztán vélemények és gondolatok, melyek lehetnek tévesek és igazak is - ezt majd az olvasó eldönti. A magam részéről az elmúlt években ezekre jutottam.

Tovább

A szabad piacgazdaság alapja a kereszténység [+]

2010. február 16. 20:53 / Vámos Máté

Megalakult a II. János Pál Gazdaságetikai Intézet. Az intézet működését kettős meggyőződés vezérli:
(1) A kapitalizmus a keresztény értékek szempontjából alapvetően pozitívan ítélendő meg, és biztosíthatja a jó és erényes élet fontos feltételeit.
(2) A szabad piacgazdaság legbiztosabb alapja a keresztény hit és szeretet (caritas).

Tovább

Helyi piac, közösségi értékteremtés [+]

2009. november 25. 21:58 / Vámos Máté

Különböző utakon járnak, de részben hasonló nehézségekkel küszködnek azok a kezdeményezések, amelyek helyi, illetve közösségi fizetőeszközök életre hívása érdekében indultak a közelmúltban Magyarországon - derült ki a napokban rendezett tanácskozáson. Hasonló ezekben az is, hogy egy-egy adott közösség építését, megerősítését tekintik elsődleges céljuknak.

Tovább

Mit mond a „Caritas in veritate" a környezet védelméről?


Szerző: Bartus Gábor
környezetgazdász,
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
oktatója

A mai társadalmi-gazdasági rendszerek kritikusai egyetérteni látszanak abban, hogy a környezeti válság alapvető okai között a kapitalizmust, a globalizációt és a főáramú közgazdasági paradigmát (mely többek között csak az anyagi érdekek önző hajszolását, a kíméletlen versenyt jelenti) kell elsősorban számontartani. A gazdaság káros környezeti hatásainak csökkentésére a főáramú környezetpolitika a „fenntartható fejlődés" elvét, illetve mikroszinten a „vállalatok társadalmi felelősségvállalásának" (CSR) elvét állítja középpontba, míg a radikálisabb alternatív nézetek a gazdasági növekedés lefékezését, a gazdasági gondolkodás (ökonomizmus) visszaszorítását tartják nélkülözhetetlennek. Ezen elvek sokszor közös jellemzői, hogy nem csak a környezeti minőség romlására hívják fel a figyelmet, de a környezeti problémák megoldásával együtt, ahhoz szorosan hozzátartozónak ítélve, a világ fejlődési gondjait is orvosolnák, például az Észak-Dél ellentétet, a fogyasztási javakhoz és az erőforrásokhoz való hozzájutási egyenlőtlenséget - mind a jelenben élők között, mind a jelen és a jövő generációi között. Ilyen paradigmaváltást szorgalmaz Tóth Gergely írása is: szerinte az egyház társadalmi tanításával „szép összhangban" van egy olyan „társadalmi rend kialakítása", amely a kapitalizmus helyett a voluntarista, lokális gazdaságon alapul, meghaladja az önérdekhajhászó embert, s jótékonyan lassítja a gazdaság pörgését (például a hitelezés szűkítésével), így biztosítva ökolábnyomunk, azaz természetierőforrás-felhasználásunk kívánatos zsugorítását.

Tovább

Több bizalom, kevesebb költség [+]

2009. szeptember 20. 19:12 / Vámos Máté

Bizalmi hálózatokkal a válság ellen címmel közölt figyelemre méltó összefoglalást az Origo. Íme néhány bekezdésnyi idézet a cikkből:

„A tisztességes üzletszerzés, a becsületes munkavégzés, a pontos elszámolás ugyanis nem csak morális, hanem gazdasági értékek is - és bár konkrét értékük nehezen becsülhető meg, de könnyen el lehet képzelni, hogy mennyivel kevesebbe kerülne üzletelnünk, ha bízhatnánk a partnereinkben, és azt is tudhatjuk, hogy nagyon sokba kerülnek a nem megbízható üzletfelek. A bizalmi kapcsolatok jelentőségét nagyban is meg lehetett a közelmúltban tapasztalni, elég csak arra gondolni, hogy miképp állította le a bizalom hiánya szinte az egész nemzetközi pénzügyi rendszert a Lehman Brothers tavaly szeptemberi csődje után.

A közgazdasági szakirodalomban tranzakciós költségeknek nevezett tételek (azaz azok a költségek, amiket a tranzakció létrehozása érdekében vállalunk) jelentősen csökkenthetők, ha a felek között megvan a bizalom, és főleg ha ez a bizalom hosszú távon meg is marad. Amennyiben a bizalom hiányzik, akkor kénytelenek vagyunk egyéb eszközökkel bebiztosítani: ilyen eszköz a jogrendszer, a rendőrség, a szerződések teljesítését kikényszerítő államigazgatási rendszer. A tapasztalatok alapján a bizalmi tőkére épülő hálózatok kiépítése rövid távon költséges is lehet, de hosszú távon jót tesz a vállalkozásoknak, üzleti szempontból is.

Az értékrendi alapon szervező hálózatoknak a fenti előnyök mellett hátrányaik is vannak. A legnagyobb talán abból adódhat, hogy jelentősen beszűkítik a versenyt, hiszen a hálózaton belüli üzletelés azt is jelenti, hogy aki nincs a hálózatban, az kimaradhat az üzletből. A kérdés elsősorban az, hogy milyen üzleti kapcsolatok esetében ér többet a megbízhatóság a versenyből adódó hatásoknál - a hálózatra szavazó üzletemberek szerint ezek a kapcsolatok vannak többségben."

A teljes cikk: http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20090917-a-gazdasagi-valsagban-nohet-az-uzleti-halozatok-szerepe.html

Miért (nem) szeretjük a nagyvállalatokat? [+]

2009. szeptember 15. 20:54 / Vendég

Szerző: Szalai Ákos (Budapesti Corvinus Egyetem)

„Ne akard már bebeszélni nekem, hogy a nagyvállalatokkal semmi baj!" - tört ki a minap a felháborodás Rafaelből. - „Értem én, hogy a vállalkozás és a piac alapvetően jó dolog. Én is vállalkozó vagyok. De az a piac, azok a „piaci mechanizmusok", amiről te beszélsz, nem léteznek. A láthatatlan kéz nem irányít semmit, csak a gazdasági erő számít, a nagyvállalatok diktálnak."


Tovább

Július elejétől a pápa rádiójában öt nyelven (olaszul, angolul, spanyolul, franciául és németül) hirdetések is elhangzanak. A Vatikáni Rádió és a reklám kapcsolatáról Federico Lombardi jezsuita szerzetes, a Vatikáni Rádió igazgatója nyilatkozott a Stáció című lapnak. Az interjút a Magyar Kurir internetes oldala is közli.

Tovább

Bizalmi hálózatok – megoldás a válságra? [+]

2009. szeptember 10. 21:42 / Vámos Máté

Az ÉrMe Üzleti Hálózat - tagjainak személyes tapasztalataiból kiindulva - egyetért azokkal az elemzőkkel, akik szerint a gazdaság jelenlegi súlyos működési zavarainak egyik fő oka a bizalomhiány. A piacgazdaság működéséhez ugyanis minden időben szükséges az üzleti partnerek között az együttműködésre való képesség és hajlandóság - ennek pedig fontos feltétele a személyes bizalom. Válság idején pedig különösen felértékelődnek a személyes bizalmi kapcsolatok, hálózatok.

Tovább

Miért kellene mindig tovább fújni a lufit? [+]

2009. szeptember 4. 21:26 / Bethlenfalvy Gábor

Az interjú eredetileg az ÉrMe Hálózat internetes lapjában, a Hídverő Üzleti Magazinban jelent meg.

Az anyagi javakhoz való helyes viszony, a hosszú távon tisztességes üzleti tevékenység, a munkavállalókkal szembeni korrekt magatartás válságos időszakban is hozzájárulhat egy vállalkozás megerősödéséhez - állítja Schumicky András, az SCH-ps Kft. résztulajdonosa. Az ÉrMe-hálózat egyik vezetőjeként is ismert üzletember szerint a keresztény vállalkozók összefogása terén még van tenni- és gondolkoznivalónk.

Tovább

Szerző: Kiss Ulrich SJ

Az adócsalás, az adókerülés a történelem szenvedő alanyának kicsinyes bosszúja, gyerekes dac megnyilvánulása. Az adófizetést a keresztyén vállalkozó pozitívan, mint a közjóért munkálkodás egy részét látja, szerves összefüggésben olyan összetevőkkel, mint a haszon megteremetése, amely ugyanolyan nemes feladat. A vállalkozó a közjó munkása – állította Kiss Ulrich jezsuita szerzetes az ÉrMe klubban, keresztény vállalkozók, üzletemberek körében. Az alábbiakban az elmondottak írott változatát közöljük, természetesen az előadó engedélyével.

„Vannak ugyanis, akik nagyvonalú és fennkölt eszméket hangoztatnak, valójában azonban úgy élnek, mintha semmi közük sem lenne a közösség bajaihoz. Több országban, sokan semmibe veszik a szociális törvényeket és előírásokat. Számosan nem átallják, hogy mindenféle csalással és megtévesztéssel kivonják magukat a törvényes adók és a társadalomnak járó egyéb tartozások alól. Mások vajmi keveset törődnek az emberi együttélés szabályaival, például azokkal, amelyek az egészség védelmét vagy a közlekedés biztonságét célozzák, mert eszükbe sem jut, hogy gondatlanságukkal a maguk és a mások életét veszélyeztetik.” Gaudium et Spes 30 (A II. Vatikáni zsinat tanítása 462).

Tovább

Leírás

Piac és gazdaság - keresztény szemmel

Keresés

Keres

Bejelentkezés

Felhasználó:

Jelszó:

Belépés Regisztráció

IGEN Cikkgyűjtő

Utolsó hozzászólások

  • Nincsenek hozzászólások.

© 2008-2019, IGEN