Vámosmáté

A szeretet kényelmetlen igazsága – Egy éve jelent meg a Caritas in Veritate [+]

2010. július 2. 19:46 / Vendég

Szerző: Mike Károly, a II. János Pál Gazdaságetikai Intézet igazgatója, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója

Egy éve jelent meg XVI. Benedek Caritas in Veritate című körlevele. A szociális enciklikák sanyarú sorsa, hogy politikai programszövegként értelmezik (félre) őket. A Rerum Novarumot például a modern kapitalizmus kritikájaként, a Populorum Progressiot mint a harmadik világ jogai melletti kiállás dokumentumot tartják nyilván. A Caritas in Veritate megjelenésének pillanatában is rögtön megkezdődtek a próbálkozások politikai-ideológiai skatulyába passzírozni a dokumentumot. Csak az „otthoni", német nyelvű reakcióknál maradva: a pápa „új pénzügyi világrendet akar", „leszámol a piaci radikalizmussal", vagy éppen „ Adam Smith örököse". A rutinosabbak azonban gyorsan megsejtették, hogy a körlevél ellenáll az ilyen címkézésnek, és kijelentették, hogy a „pápa nem érti a világot", az enciklika pedig túl absztrakt, túl elméleti, és nem ad kellő útmutatást a világ égető problémáinak megoldásához.

A fanyalgó kritikusoknak joggal szegte kedvét a körlevél, mivel az éppen az ellen a szemléletmód ellen irányul - ha szabad ilyen polemikus célt tulajdonítani a Tanítóhivatalnak -, ami az ideologizálókat jellemzi. A világlátásuk talán három legfontosabb eleme, hogy az Egyház (1) legyen „nyitott a párbeszédre a világgal" (értsd: szinte bármi áron), (2) tegyen magáévá különféle társadalmi-gazdasági programokat, és (3) ismerje el a politika primátusát a társadalmi bajok orvoslásában. E három elvárást a pápa egyetlen csattanós válasszal utasította vissza: a társadalmi tanítás szegletkövévé az igazságosság helyett a szeretetet, a caritast tette meg. Nézzük sorjában!