Vámosmáté

Szerző: Dr. Tóth Gergely

A már amúgy is megoldhatatlannak tűnő ökológiai problémák (fenntarthatatlan fejlődés) mellé most egy újabb társult: a világgazdasági válság. Ugyanakkor a világgazdasági válság nemcsak a korábbi problémák folyománya, hanem megoldása is.

Tovább

"Két évvel ezelőtt egy olyan ország képe rajzolódott ki, ahol a közszolgáltatások (egészségügy, oktatás) viszonylag jó színvonalúak, ahol a pénzügyi szektor és a vállalatvezetők szaktudása volt az ország egyik legfontosabb erőssége; ezeknek kellett ellensúlyozni a meglehetősen rossz makrogazdasági, a viszonylag rossz technológiai és infrastruktúra mutatókat, valamint a nem túl erős innovációs potenciált. Ezt képet tavaly az rombolta le, hogy míg a makrogazdasági mutatók gyakorlatilag változatlanok maradtak, addig a magyarországi menedzsment színvonalának megítélése jelentősen leromlott. A romlás idén tovább folytatódott. Ehhez társult a bankrendszer és az alapvető gazdasági intézmények (ez alatt alapvetően a jogszabályok, a szabályozás minőségét kell érteni) megítélésének visszaesése. Sőt, az utóbbi év makrogazdasági eredményei miatt ma már fordított a helyzet: a magyar makrogazdasági mutatók jobb értékelést kapnak, mint az üzleti szférát állapotát mérő mutatók."

Szalai Ákosnak az index.hu-n megjelent írása a Global Competitiveness Report és Doing Business évkönyv legfrissebb adatsorait veszi számba. A cikk itt olvasható: http://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2009/09/24/stabilabban_de_egyre_gyengebb_kilatasokkal/

Mindinkább egyházakra hasonlítanak a multicégek [+]

2009. szeptember 21. 9:04 / Vámos Máté

Az egyházak és a multicégek közötti sajátos hasonlóságokról is ír Hegedűs Zoltán Amit érdemes megtanulni a multiktól, és amit nem című könyvében, amiből a hvg.hu hosszabban is idéz. A nemzetközi nagyvállalatok „egyháziasodása" egyfelől jó hír lehet (lám, az üzleti világ is ráébredt, hogy transzendens értékek nélkül nincs élet, üzleti élet sem). Másfelől, a dolog trendjét tekintve (lassan az egyház(ak) helyét is átveszik a nagyvállalatok?), mégiscsak van az egészben valami hátborzongató.

Néhány sor idézet a hvg.hu ismertetőjéből:

„A cégóriások elnökeinek és felső vezetőinek médianyilatkozatai, konferenciabeszédei, megnyilvánulásai úgy kifelé, mint a nagyobb létszámú belső értekezleteken, egyre inkább hasonlítanak vallásos prédikációkhoz. Ezek a beszédek tele vannak emberközpontúsággal, mások dicséretével, a társadalmi felelősségvállalás, a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés nemes eszméinek taglalásával. A céges problémákat és gondokat sem kerülik el, de azok megoldását megértő, nyugodt méltósággal és megfelelő önbizalommal tárgyalják.

A cég nemcsak az egyházhoz mint szervezethez, hanem annak belső lényegéhez, a vallásához és hitéhez is hasonlítani kezd. A formáról a tartalomra vezethet át annak megfigyelése, hogy a multinacionális cégek internetről bármikor letölthető víziói és missziói (erős egyházi hagyományuk van a szavaknak!) a minél mélyebb lényeget, a boldogabb emberi jövőt, a valódi értékeket, a nemes célokat, erkölcsiséget, illetve a cég ezekhez való hozzájárulását kívánják megfogalmazni. Még az alkohol- és dohánygyártó, illetve -forgalmazó óriáscégek is ilyen irányban próbálkoznak.

A vállalatvezetést segítő tanok pedig egyre magasabbról érkeznek - mutat rá Hegedűs. A jó öreg IQ mellett és azon túlmenően már évek óta kötelező elvárás a megfelelő érzelmi intelligencia megléte a vezetők esetében. A legújabb vezetési ismereteket tárgyaló könyveket átolvasva kialakulhat az emberben egy olyan érzés, hogy mereven ateista vagy transzcendens gondolatoktól mentes ember már nehezen tud igazi csúcsvezetővé válni."

A hetilap hosszabb ismertetője itt található: http://hvg.hu/kkv/20090918_hegedus_zoltan_multik.aspx?s=2009918nl

Több bizalom, kevesebb költség [+]

2009. szeptember 20. 19:12 / Vámos Máté

Bizalmi hálózatokkal a válság ellen címmel közölt figyelemre méltó összefoglalást az Origo. Íme néhány bekezdésnyi idézet a cikkből:

„A tisztességes üzletszerzés, a becsületes munkavégzés, a pontos elszámolás ugyanis nem csak morális, hanem gazdasági értékek is - és bár konkrét értékük nehezen becsülhető meg, de könnyen el lehet képzelni, hogy mennyivel kevesebbe kerülne üzletelnünk, ha bízhatnánk a partnereinkben, és azt is tudhatjuk, hogy nagyon sokba kerülnek a nem megbízható üzletfelek. A bizalmi kapcsolatok jelentőségét nagyban is meg lehetett a közelmúltban tapasztalni, elég csak arra gondolni, hogy miképp állította le a bizalom hiánya szinte az egész nemzetközi pénzügyi rendszert a Lehman Brothers tavaly szeptemberi csődje után.

A közgazdasági szakirodalomban tranzakciós költségeknek nevezett tételek (azaz azok a költségek, amiket a tranzakció létrehozása érdekében vállalunk) jelentősen csökkenthetők, ha a felek között megvan a bizalom, és főleg ha ez a bizalom hosszú távon meg is marad. Amennyiben a bizalom hiányzik, akkor kénytelenek vagyunk egyéb eszközökkel bebiztosítani: ilyen eszköz a jogrendszer, a rendőrség, a szerződések teljesítését kikényszerítő államigazgatási rendszer. A tapasztalatok alapján a bizalmi tőkére épülő hálózatok kiépítése rövid távon költséges is lehet, de hosszú távon jót tesz a vállalkozásoknak, üzleti szempontból is.

Az értékrendi alapon szervező hálózatoknak a fenti előnyök mellett hátrányaik is vannak. A legnagyobb talán abból adódhat, hogy jelentősen beszűkítik a versenyt, hiszen a hálózaton belüli üzletelés azt is jelenti, hogy aki nincs a hálózatban, az kimaradhat az üzletből. A kérdés elsősorban az, hogy milyen üzleti kapcsolatok esetében ér többet a megbízhatóság a versenyből adódó hatásoknál - a hálózatra szavazó üzletemberek szerint ezek a kapcsolatok vannak többségben."

A teljes cikk: http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20090917-a-gazdasagi-valsagban-nohet-az-uzleti-halozatok-szerepe.html

Miért (nem) szeretjük a nagyvállalatokat? [+]

2009. szeptember 15. 20:54 / Vendég

Szerző: Szalai Ákos (Budapesti Corvinus Egyetem)

„Ne akard már bebeszélni nekem, hogy a nagyvállalatokkal semmi baj!" - tört ki a minap a felháborodás Rafaelből. - „Értem én, hogy a vállalkozás és a piac alapvetően jó dolog. Én is vállalkozó vagyok. De az a piac, azok a „piaci mechanizmusok", amiről te beszélsz, nem léteznek. A láthatatlan kéz nem irányít semmit, csak a gazdasági erő számít, a nagyvállalatok diktálnak."


Tovább

Salzmann Zoltánt, az ÉrMe vezetőjét többek közt arról kérdeztük, hogy mi köze a vallásnak az üzlethez, milyen választ kínál szervezetük a válságra és hogy van-e forródrótjuk az érseki irodába. (Az interjú a Konzervatórium blog részére készült.)

Szokatlan név: ÉrMe üzleti hálózat - elsütötte már valaki a keresztény maffiás poént?

Mármint külső szemlélő? Nem hallottam. Egy üzleti hálózatot lehet maffiához is hasonlítani, az viszont biztos, hogy ilyen példázat velünk nem stimmel: a mi létünk nem titok. Mind az alapjaink mind a céljaink, mind az erkölcsiségünk teljesen nyilvános, ha máshonnan nem, a honlapunkról elővehető. Nyilván minden olyan hely, ahol emberek egy csoportja meghatározott céllal összejön és együttműködik, ráadásul még más informális szervezetekben megszokottaktól eltérően szokásai, rituáléi is vannak, az kívülről furcsa. Szokásunk például, hogy a találkozóinkon nem használunk mobiltelefont.

Komolyan? Csak nem ez is a Keresztény Üzleti Regula része?

Nem függ össze a kettő, regulának mi a statútumot hívjuk, mely a szervezet működésének alapelveit tartalmazza. Ám kétségtelen, van ilyenünk is.

2000 óta létezik az ÉrMe, mégis most döntött úgy, hogy a nyilvánosság elé lép: első Keresztény Üzleti Találkozót hirdet, állásbörzét szervez. Nem rossz időpontválasztás ez a keresztény kapitalistáknak? A rendszerük állítólag épp' most dől össze.

Egyáltalán nem rossz, sőt, az időzítés maga is üzenet: látszik, hogy a rendszer nem jó, tele van hibákkal, ezért meg kell mutassa magát olyan szerveződés is, mely nyíltan vállalja azokat az értékeket, melyekről hiszi, hogy segíthetnek. Mi már 2006 óta mondjuk, hogy az üzleti életben az embernek addig, vagy addig sem kötelező nyújtózkodnia, ameddig a takarója ér. Most pedig, túl a krízis első hullámain pont azt látjuk (az óvatosság mellett), hogy a Hálózat tagságát kevésbé tépázta meg ez az időszak, mint a rajta kívüli környezetet, vagy az államot.

A teljes cikk a Konzervatóriumon olvasható >>>>>>

Cimkék: Érme, ajánló

Július elejétől a pápa rádiójában öt nyelven (olaszul, angolul, spanyolul, franciául és németül) hirdetések is elhangzanak. A Vatikáni Rádió és a reklám kapcsolatáról Federico Lombardi jezsuita szerzetes, a Vatikáni Rádió igazgatója nyilatkozott a Stáció című lapnak. Az interjút a Magyar Kurir internetes oldala is közli.

Tovább

Bizalmi hálózatok – megoldás a válságra? [+]

2009. szeptember 10. 21:42 / Vámos Máté

Az ÉrMe Üzleti Hálózat - tagjainak személyes tapasztalataiból kiindulva - egyetért azokkal az elemzőkkel, akik szerint a gazdaság jelenlegi súlyos működési zavarainak egyik fő oka a bizalomhiány. A piacgazdaság működéséhez ugyanis minden időben szükséges az üzleti partnerek között az együttműködésre való képesség és hajlandóság - ennek pedig fontos feltétele a személyes bizalom. Válság idején pedig különösen felértékelődnek a személyes bizalmi kapcsolatok, hálózatok.

Tovább

Kiigazítás, vagy rendszerválság? [+]

2009. szeptember 5. 21:44 / Vámos Máté

Bod Péter Ákosnak a Magyar Szemlében megjelent cikke teljes terjedelmében itt olvasható. Az alábbiakban röviden idézünk a tanulságos írásból.

"Mi zajlik most a nagyvilágban? Nagy kiigazítás? Az ilyen fájdalmas ugyan, de időnként bekövetkezik, és túljutunk rajta. Vagy rendszerválság? Sok múlik a válaszon. Ha most az egyenetlenül fejlődő világkapitalizmus soron lévő korrekcióját éljük, akkor a túlélés a legfőbb teendőnk, de nem szükséges az értékek, intézmények átalakulásának nagy ügyeivel mélyebben foglalkoznunk. Másként áll a dolog, ha a válságjelenségekből új minőség jön létre."

(...)

"A televíziós válságipari kommentátorok szinte a stúdióban alszanak, akkora keresletet kell kielégíteniük, de képtelenek arra, hogy értelmes különbséget tegyenek a fenti komponensek között. Az egyáltalán nem elég, hogy szinte ujjonganak a válság elmélyülésén, és kárörömmel jelenti be a neoliberalizmus csődjét. A válság ugyanis részben azért is mély, mert a pesszimista és fatalista várakozások elmélyítik, akár valóban a neoliberálisok, akár mások okozták. Egyébként még az amerikai pénzpiacokon történtek sem egyértelműsítik a neo-, vagy egyéb jelzős liberalizmus felelősségét, az európai kontinensen pedig különösen nem egyfajta politikai és társadalmi értékrend szerinti folyamatok zajlottak 2008-ig. Nálunk pedig a 2002-től követett populista, pénzszóró szocialista-szabaddemokrata kurzus fényévekre áll bármilyen szabadelvűségtől. Most majd persze az elkerülhetetlen pénzügyi kiigazítás idején valóban lesz ok a liberális gazdaságpolitika hátulütőiről elmélkedni; noha könnyen meglehet, hogy nemsokára olyan politikusokra marad majd a konzervatív („liberális") pénzpolitikai lépéssorozatok kivitelezése, akiknek a szóvivői és médiabeli támogatói most a legkeményebben elutasítanak bármilyen stabilizálási és reformálási gondolatot."

 

Miért kellene mindig tovább fújni a lufit? [+]

2009. szeptember 4. 21:26 / Bethlenfalvy Gábor

Az interjú eredetileg az ÉrMe Hálózat internetes lapjában, a Hídverő Üzleti Magazinban jelent meg.

Az anyagi javakhoz való helyes viszony, a hosszú távon tisztességes üzleti tevékenység, a munkavállalókkal szembeni korrekt magatartás válságos időszakban is hozzájárulhat egy vállalkozás megerősödéséhez - állítja Schumicky András, az SCH-ps Kft. résztulajdonosa. Az ÉrMe-hálózat egyik vezetőjeként is ismert üzletember szerint a keresztény vállalkozók összefogása terén még van tenni- és gondolkoznivalónk.

Tovább

Szerző: Kiss Ulrich SJ

Az adócsalás, az adókerülés a történelem szenvedő alanyának kicsinyes bosszúja, gyerekes dac megnyilvánulása. Az adófizetést a keresztyén vállalkozó pozitívan, mint a közjóért munkálkodás egy részét látja, szerves összefüggésben olyan összetevőkkel, mint a haszon megteremetése, amely ugyanolyan nemes feladat. A vállalkozó a közjó munkása – állította Kiss Ulrich jezsuita szerzetes az ÉrMe klubban, keresztény vállalkozók, üzletemberek körében. Az alábbiakban az elmondottak írott változatát közöljük, természetesen az előadó engedélyével.

„Vannak ugyanis, akik nagyvonalú és fennkölt eszméket hangoztatnak, valójában azonban úgy élnek, mintha semmi közük sem lenne a közösség bajaihoz. Több országban, sokan semmibe veszik a szociális törvényeket és előírásokat. Számosan nem átallják, hogy mindenféle csalással és megtévesztéssel kivonják magukat a törvényes adók és a társadalomnak járó egyéb tartozások alól. Mások vajmi keveset törődnek az emberi együttélés szabályaival, például azokkal, amelyek az egészség védelmét vagy a közlekedés biztonságét célozzák, mert eszükbe sem jut, hogy gondatlanságukkal a maguk és a mások életét veszélyeztetik.” Gaudium et Spes 30 (A II. Vatikáni zsinat tanítása 462).

Tovább

Leírás

Piac és gazdaság - keresztény szemmel

Keresés

Keres

Bejelentkezés

Felhasználó:

Jelszó:

Belépés Regisztráció

IGEN Cikkgyűjtő

Utolsó hozzászólások

  • Nincsenek hozzászólások.

© 2008-2019, IGEN